Lopás
A lopás a leggyakoribb vagyon elleni bűncselekmény!
„Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”
Lopás tárgya lehet az ingatlan kivételével minden értékkel bíró dolog.
A villamos áramot vagy a vizet a maga fizikai valójában nem lehet birtokba venni, ha valaki a villany- illetve a vízóra „átalakításával”, megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el.
Lopással kapcsolatban kérdezze a büntető ügyvédet!06 20 806 16 06
Fontos feltétel a lopásnál, hogy a dolog idegen legyen az elkövető számára, azaz mindenképpen valaki másnak – természetes vagy jogi személynek – a tulajdonában kell állnia. A büntetőjog nem vizsgálja, hogy az adott dolog hogyan jutott az előző birtokoshoz vagy tulajdonoshoz, hanem a fennálló birtokviszonyt védi. Így lopni a tolvajtól is lehet.
Elveszett, elhagyott dolog
A dolog nem lehet uratlan, így az elhagyott, gazdátlan – mint például a szemétbe kidobott vagy az erdőn, mezőn sétálva talált – dolgok eltulajdonítása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt. Ha azonban a dolog jellegéből, értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy véletlenül vagy tévedésből elhagyott, elvesztett tárgyról van szó, a cselekmény már jogellenes. Így ha az elkövető a ház előtti kukában vastag aranyláncot talál, lopást követ el. Ennek alapja, hogy a dolog addig nem minősülhet uratlannak, amíg a tulajdonosnak fennmarad a lehetősége, hogy a dolog feletti uralmát visszaszerezze (azaz észlelve a lánc hiányát, kiszalad a ház elé és átnézi a szemetet).
E körbe tartoznak például a nagyközönség számára nyitva álló hivatali helyiségek, illetve egyéb közhivatalok, vendéglátóipari egységek, oktatási intézmények, valamint a közforgalmú közlekedési, szállítási vállalat különféle járművei. Ekkor az adott hely, az adott közlekedési eszköz kezelőjének vagy üzemeltetőjének kerül birtokába a dolog, akik a felelős őrzés szabályai szerint járnak el. A tulajdonos náluk keresheti elvesztett értékeit.
A dolog értéke
A lopás elkövetési tárgyaként megjelenő dolognak értékkel bírónak kell lennie. Ez mindig a bűncselekmény elkövetésekor irányadó érték, azaz az adott dolog pénzben kifejezett kiskereskedelmi ára. Abban az esetben, ha ez pénzben nem fejezhető ki – tehát jelentéktelen vagy értékkel szinte nem bíró dolog eltulajdonítására kerül sor – akkor a cselekmény szabálysértésnek minősülni.
Lopás értékhatárok
Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető maximum 50 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.
Az ellopott dolog értékétől függően a lopás minősítése:
- 50 001 – 200 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés),
- 200 001 – 2 millió forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés),
- 2 millió – 50 millió forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés),
- 50 millió – 500 millió forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés),
- 500 millió forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés) .
A lopás elkövetési magatartása
A lopás elkövetési magatartása az elvétel. A két mozzanatból álló cselekmény birtokállapot-változást jelent: az elkövető az adott dolog felett megszünteti a korábbi tulajdonos, birtokos rendelkezési jogát (első elem), és saját rendelkezési jogot keletkeztet azon (második elem). A korábbi birtokállapot megszüntetése mellett létre kell hozni az új birtokállapotot is. Csak ekkor beszélhetünk befejezett elvételi magatartásról.